Mi az a sulijóga?

A sulijóga elsődleges célja a gerincprevenció, a figyelem fejlesztése és a tudatosítás. Iskoláskorban a jóga foglalkozásokon többnyire olyan mozgásgyakorlatokat végzünk, amelyek javítják a testtartást, segítik a tartáshibák, a púpos hát és a gerincferdülés megelőzését, erősítik a gerinc melletti izmokat.

A kisiskolások (7-9 évesek) jógaóráin még megjelennek a mesei elemek, de már nem olyan intenzíven, mint az ovijóga órákon. Ellenben nagy szerepet kapnak a koncentrációt és a figyelmet fejlesztő gyakorlatok, amelyek segítik az iskolai kihívásokhoz való alkalmazkodást, a stresszmentes iskolai életet és a javuló tanulmányi eredményességet. Az iskolás korosztály jógaóráin gyakoriak a páros és csoportos gyakorlatok, illetve a bizalomjátékok is, amelyek fejlesztik az érzelmi intelligenciát, a kapcsolatteremtési készséget.

Hogyan segíti a jóga az iskolás gyerek fejlődését?

Az iskolás gyerekek napjainkban kifejezetten mozgásszegény életmódot élnek és komolyan terhelik a gerincüket, miközben görnyednek az íróasztal felett és nehéz táskákat cipelnek. A sulijóga megvédi a gyermek gerincét, segíti a helyes testtartás kialakítását és megerősítését, a gerincferdülés és a derékfájás elkerülését, valamint a gerincproblémákra visszavezethető fejfájás, fáradékonyság és koncentrációzavar csökkentését. A rossz testtartás korrigálása, a helyes ülés, állás és járás megtanulása, valamint a megfelelő légzéstechnika alkalmazása hosszú távon a tanulmányi eredményességet is javítja.

A rendszeres jóga minden területen segíti az iskolás gyermek képességeinek fejlődését: megszilárdulnak és megerősödnek az izmai, javul az ellenálló képessége, megtanul lazítani és megküzdeni a fokozódó iskolai kihívásokkal, elvárásokkal. A sulijóga fejleszti a gyermekek érzelmi intelligenciáját, hiszen a mozgásgyakorlatokon keresztül konkrét érzelmeket élhetnek meg, feloldhatják a szorongásaikat és a gátlásaikat. A jóga a gyerekeket tudatosságra és magabiztosságra neveli, segít nekik a stressz- és indulatkezelésben, a figyelem fejlesztésében és az önszabályozásban, ezáltal pedig végső soron a hatékonyabb tanulmányi szokások és a nagyobb tanulmányi motiváció kialakulásához is hozzájárul.