“Anya, mi volt a jó híred? És kaptál cukorkát?” – kérdezte az óvodás kisjógi az anyukájától a hétfői felnőtt jóga óra után. Mi sem bizonyítja jobban az óvodások fantáziavilágának gazdagságát, mint az, hogy azt gondolják, a felnőttek jóga órája is pontosan úgy zajlik, mint a gyerekeké: nyuszi ugrásokkal, krokodil kúszásokkal, faleveleket majszoló zsiráfokkal, a fenekükön pörgő-forgó kerge pókokkal. 😍🤣
Végül is, nem tévednek olyan nagyot: a felnőtt órákon is pontosan ugyanúgy dolgoztatjuk az izmaikat és az ízületeinket, nyújtóztatjuk a gerincünket, javítjuk az állóképességünket, feszegetjük a határainkat és tanuljuk a stresszoldást, mint a gyerekek óráin. És van mese is, felnőtteknek szóló.
Mese egy olyan felnőttről, aki nem sajnál magától másfél óra én-időt, mert tudja, hogy ilyenkor megszabadulhat a problémáktól, elegedheti az aggodalmakat, feltöltődhet, felfrissülhet, harmóniába kerülhet önmagával. 🙏❤️
És természetesen, van szőlőcukor is, hiszen valamivel pótolni kell az elvesztett energiát!
Ha szeretnél részt venni a kiskunlacházi (pontosabban: peregi) stresszoldó felnőtt jógaórákon, akkor kattints IDE!
